El sem hiszem, hogy végre kitört a vakáció!
Sajnos egész évben annyit dolgoztam, hogy nem volt sem időm, se kedvem írogatni ide.
A legeslegfontosabb, hogy Ádám sikeresen elvégezte az első osztályt! Kiváló lett, kapott oklevelet és jutalomkönyvet is! Iszonyatosan büszke vagyok rá! Olyan okos kisfiú! Tudom, hogy mennyi munka van benne, ugyanis I. néni, az ofő nagyon hajtja őket (ami egyrészről jó, másrészről kőkemény munka). Bevallom, mi nem nagyon gyakoroltunk év közben, mert Ádám annyira elfáradt minden nap, hogy nem láttam értelmét annak, hogy gyötörjem. Emiatt volt némi lelkifurdalásom, de most úgy látom, megérte. Így is szép az a bizi!
Zétikém nagyon nehezen élte(éli) meg, hogy idén nem mehet suliba. Na, ez a másik dolog, amiért folytonosan örlődöm. Tény, hogy nagyon szeles, sokkal előbb cselekszik, mint gondolkodik, nem bír megülni a fenekén, állandó figyelmet igényel, ugyankkor okos, mint a nap, és a jég hátán is megélne. Remélem, jól döntöttünk, és nem származik majd hátrány abból, hogy 7,5 évesen megy suliba!
Befejeződött a suli nálunk is. Nagyon kemény év áll mögöttem. Nem könnyű olyan helyen tanítani, ahol a suli átlag 2,9, 27 fegyelmi van egy évben, vannak hajléktalan gyerkek, stb. Nagyon nem könnyű! Mindennepos kemény küzdelem! Aki nincs benne, nem is tudja!
A hétvégén nagy vállalkozásba kezdtem: elkezdtem életmódot váltani (direkt nem akarok fogyókúrát írni). Egyelőre nem esik nehezemre, mert iszonyú meleg van, és az ember nem kíván enni, csak inni. Elkezdtem edzeni is. Ha jó az idő, futni megyek (a rekordom 2 km), de ebben a hőségben inkább "Rubint Rékázom". Hát nem semmi! Nagyon megdolgoztat, de már szinte látom a hatását. (Lehet, hogy csak képzelődöm?!) :)